Tusnádfürdõ

 

Tusnádfürdõ (románul Baile Tusnad, németül Bad Tuschnad, Kaiserbad): város a mai Romániában Hargita megyében. Országos híru fürdo és üdülohely. Csíkszeredától 32 km-re délkeletre az Olt bal partján fekszik, 1934-ben választották le Nagytusnádtól, 1968-óta város. Kárpitus tartozik hozzá. 46° 8' N 25° 51' E
Csukás-tó


Története

Területe õsidõk óta lakott. A Vár-teton Erdély egyik legnagyobb, 2 hektár területu vaskori erodítményének sáncai látszanak. A középkorban megfigyelohely volt, tornyának falai ma is látszanak. A szomszédos Alsó-Sólyomko sziklacsúcsán állnak Sólyomko várának romjai. Eredete, sorsa ismeretlen. A fürdotol Csík felé meno út feletti Alvégszurdoka-Tepej nevu sziklaszirten vívták a székelyek utolsó csatájukat Gál Sándor vezetésével 1849. július 5-én a betöro oroszok ellen. A trianoni békeszerzodésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. A település nevezetes gyógyfürdohely, hét gyógyforrása van. A székelyek vizét már régóta használták fürdésre. Gyógyfürdojét 1842-ben alapították egy állítólagos csodás gyógyulás után, 1849-ben a harcok miatt tönkrement, de 1852-ben ittjártakor a császár újjáépítését rendelte el. Rohamos fejlodése 1860 után indult meg. 1890-ben épült meg a Stefánia gyógyintézet, amely 1975-ig volt a fürdo kezeloközpontja. 1900-ban létrehozták a Csukás-tavat, melyet 1928-ban strandfürdové építettek ki. Nagy szállodái az 1970-es években épültek. 2002-ben 1728 lakosából 1615 magyar és 106 román volt.


Látnivalók

A Felso-Sólyomko nevu sziklaszirten egykori ortorony maradványai láthatók.
Határában van a festoi Tusnádi-szoros, amely az Alcsíki- és a Háromszéki-medencét köti össze.
A Nagy-Csomád kráterében levo Szent Anna-tó Európa egyetlen természetben megmaradt vulkáni tava. Régi kápolnáját 1765-ben kozmási és tusnádi lakosok építették fel. 1775-ben a másik oldalon is épült egy kápolna, mely 1860-ban romba dolt. 1842-ben a régi is leégett. Mai Szent Anna kápolnája 1977-ben épült, búcsúja július 26-án van.
A Csomád ikerkráterében a Mohos-tó havasi tozeglápja terül el.
Római katolikus temploma az 1929-ben épített kápolna helyére 1982 és 1985 között épült.
Ortodox temploma 1939 és 1979 között épült.

 

Az Olt szorosában, a sötét fenyvesekkel borított meredek hegyoldalon alakult ki Csíkország büszkesége, az alig 154 éves Tusnádfürdõ, Hargita megye legdélibb fekvésu, az ország egyik legkisebb, világszerte ismert városa, a székelyföld keleti részének nemzetközi híru fürdo és üdülotelepe. A Komlós- és Szurdok-tetok nyugati lejtoin létesült.

Tusnádfürdõ alapítása 1842-ben történt. állítólag egy pásztorfiú csodálatos gyógyulásának esete terelte rá a figyelmet. Eltévedt marháit keresve a szinte járhatatlan rengetegben a Tisztás patak beszédmezonek nevezett mocsaras ingoványán kellett több alkalommal átgázolnia. Közben meglepve tapasztalta, hogy az ásványvizes iszapba mélyen bemerülo lábairól addig gyógyíthatatlannak hitt kiütései rövid ido alatt eltuntek. A csodás gyógyulás hírére egyre többen keresték fel a beszédmezo forráslápját. Az Európa-híru gyógyfürdo és üdülotelep 1968-ban emelkedett városi rangra.
Tusnádfürdõ és környékének természeti adottságai – változatos vegyi összetételu borvizek, mofetták, tiszta levegoje, a lebilincselo táj – kituno gyógyhatásúak a neurózis, a szív és érrendszeri, a gyomor-, bél-, mozgásszervi bántalmak és a belso elválasztású mirigyek betegségeiben szenvedok gyógyításában. A városból öt jól jelzett turistaösvény indul a környék nevezetességeihez: a Ludmilla kilátóhoz, a Vártetohöz, a Sólyomkõ-re, a Szent Anna-tóhoz, a Nagy Piliskére.

Tusnád és környékének változatos felszíni formái, a fiatal kúpalakú vulkánikus hegyek, a tusnádi Olt szoros, a Szent Anna-tó, a Mohos tozegláp a ritka fajokban gazdag állatvilága, a több száz változatos vegyi összetételu ásványvízforrása (borvíz), mofetta (büdösgödör) Románia, Erdély, a székelyföld tájegységei között szinte egyedülállóak. Látogatottságát földrajzi fekvésének és tájképi adottságainak köszönheti. Hargita megye legszebb magaslati fürdohelyeinek egyike.
Szabadtéri borvizfürdö

Tengerszint feletti magassága 650 m, éghajlata kellemesen mérsékelt, levegoje ionizált. 1934 novemberében Tusnádfürdot leválasztották Nagytusádtól, így közigazgatásilag önállóságot nyert. Ma az Alcsíki-medence egyetlen valamint Románia legkisebb városa. Városi státuszát ásványvizeinek és gyógyfürdojének köszönheti. Könnyu megközelíthetosége révén (itt halad át a 400-as vasútvonal és a 12-es országút) rövid idon belül keresett és közkedvelt kirándulóhellyé, klimatikus üdüloteleppé és gyógyfürdové alakul.
Az utóbbi években Tusnádfürdo jelentos nemzetközi konferenciának adott helyet. A gyönyöru környezet, a termálvizu strand, a Sólyomkõ és környéke, a Csukás tó, a Szerelmesek tisztása, a Szent-Anna tó, télen sípálya, a fenyoerdok ösvényei, a székely konyha különlegességei, a hintós séták csak néhány javaslat a számtalan vonzó ajánlatból, amit Tusnádfürdõ kínál az üdülo vendégeknek.

Testvérvárosa

Orosháza, Magyarország (1995)