Szent Anna-tó

 

 

A 944 m magasan fekvo tó a Csomád masszívum egy vulkáni kráterében alakult ki, egyedi képzõdmény egész Közép-Európában. A tó Kovászna megye határán fekszik Tusnádfürdo közelében, a Kézdivásárhely-Sepsibükszád útvonalon.
Megközelítheto jól jelzett turistautakon az újtusnádi, tusnádfürdoi vagy sepsibükszádi vasútállomásról, illetve a 113-as megyei muúton. Okleveles említése eloször 1349-bol való, nevét a bányászok védõszentjérol kapta. A tó partján búcsújáró hely, kis kápolna (1764) található, melyet többször is újraépítettek, utoljára 1977-ben.
Szent Anna-tó
A tó festõi környezetben terül el, átméroje 1,5 km, területe 22 ha, átlagos mélysége 8 m, fenekét vastag iszapréteg borítja, partja körben erdovel szegélyezett. Meredek kráterfalak veszik körbe, melyek a Nagy- és Kis-Csomád (1300 m), Tó-bérce és Kövesponk (1130 m) neveket viselik. A tónak nincs forrása, a légköri csapadék táplálja. Vize a déli kráterfalon át lassan szivárog, idoszakos forrásokat képezve a Zsombor-patak mentén.
A Szent Anna-tavától nem messze található a Mohos, valamint védett területen a tozegláp, amelyet egy széles nyereg válasz el a tótól. A Várteton (1040 m) Erdély legnagyobb koravaskori erodjének a maradványai.