Gyimes

 

Gyimesfelsõlok (románul Lunca de Sus, németül Gimesch): falu a mai Romániában Hargita megyében. Csíkszeredától 30 km-re északkeletre a Tartos völgyében fekvo hosszan elnyúló szórványtelepülés. Részei: Récepataka, Sántatelek, Komját vagy Karácsony, Rajkó- vagy Farkaspataka, Bothavaspataka, Rána- vagy Ciherekpataka, Görbepataka, Ugrapataka, Szöcsökpataka, Gáborokpataka, Nyírjesalja és Csiépültinis. Gyimesfelsölok

Nevének eredete

Neve a szláv eredetu, magyar lok (= kis völgy, mélyedés) fonévbol származik.


Története

A település a 16. században jött létre Szépvíz és Csíkszentmihály határrészeibol, de teljesen csak 1850 körül önállósult. Lakói állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoznak. Árpádházi Szent Erzsébet római katolikus gimnáziuma 1993-ban épült. 1910-ben 2288 lakosából 2170 magyar és 4 román volt. A trianoni békeszerzodésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 3424 lakosából 3365 magyar és 59 román volt.


Híres emberek

Itt született Rugonfalvi Kiss István történész a székely történet kiváló kutatója.

 


 

Gyimesközéplok (románul Lunca de Jos): falu Romániában Hargita megyében. A gyimesi csángók havasi szórványtelepekbol álló települése. Csíkszeredától 39 km-re északkeletre, a Tartos völgyében a Boros-patakától a Hidegség-pataka torkolatáig tart. Részei: Borospataka, Setétpataka, Kápolnapataka, Antalokpataka, Bánpataka, Kováspataka, Szalamáspataka, Hidegség, Jávárdipataka, Bükkhavaspataka, Barackospataka, Farkaspalló és Nagypatak. A történelmi Magyarország utolsó vasútállomásának épülete

Története

A település 1721-tol népesül be, amikor 19 itt kaszálót bérlo család fokozatosan letelepedik. 1795-ben szakad el Gyimesbükktol. A Gyimesek faipari központja, deszka és bútorgyárral. Anyakönyve 1854-tol kezdodik. A Gyimesi táncháztáborok helyszíne. 1910-ben 3010 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerzodésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott. 1992-ben 1175 lakosából 1152 magyar és 23 román volt. Összlakossága 5317 fo volt, melybol 5250 magyar.