Csíkszereda

 



Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum): város a mai Romániában, Hargita megyében. Csíkszék, majd 1878-tól Csík vármegye, ma Hargita megye székhelye, 1971-óta municípium (megyei jogú város). 1891-ben ide csatolták Csütörtökfalvát, Martonfalvát (a Mikó-vár környékével), 1939-ben Csíkzsögödöt, 1956-ban idolegesen különvált Kormositanya,1959-ben Csíksomlyó névvel Csobotfalvát és Várdotfalvát együtt és szintén 1959-ban Csíktapolcát. 1968-óta tartozéktelepülései: Hargitafürdo, Csiba és Zsögödfürdo. 2002-ben 41 852 lakosából 34 217 magyar és 7234 román volt.
A város Brassótól 100 km-re északra az Olt bal oldali teraszain a Nagy-Somlyó-hegy lábánál fekszik. Eredetileg több apró településbol állott, melyek a hagyomány szerint a hét napjairól voltak elnevezve. 46° 21' N 25° 48' E

Nevének eredete

Nevének elotagja egykori Csík vármegyei hovatartozására utal. Ez általános vélemény szerint osi magyar személynévbol ered, melynek elozménye a türkmén csík (= határ), vagy a kazah csík (= határ) fonév. Névutótagja a szerdai napon rendezett hetivásárokra utal. Mai nevén 1558-ban említik eloször. Román neve a magyar név tükörfordítása.

Története

Szent-kereszt templomKörnyéke kezdetben tozeges vizenyos terület volt. Elso vára a 11. században épült, valószínuleg a 16. századi lázadások során rombolták le. A korábban már létezo Somlyó (1333), Taploca és Zsögöd (XII-XIII. sz.) települések szomszédságában a szerdai napokon ott tartott vásárok színhelyén alakult ki. Az elso ismert, hiteles okirat, amely Csíkszereda mezovárosi létét igazolja 1558. augusztus 5-én keltezett, kibocsátója - János Zsigmond fejedelem édesanyja -, Izabella királyné aki ebben a portának fizetendo adón kívül mentesíti a város lakosságát az adófizetés alól. Csíkszeredának mezovárosi státusa volt korábban is. Az elso település a XV. század elso felére teheto. A városhoz csatolt három falu: Csíksomlyó (1333), Csíktaploca és Csíkzsögöd XII- XIII. századtól léteznek.
Csíkszereda az észak-dél és kelet-nyugat irányokban haladó utak keresztezodésénél alakult ki mint szerda-napi vásárhely. Innen származik a város neve is. Gróf Hídvégi Mikó Ferenc (1585-1635) - a nagy erdélyi fejedelemnek, Bethlen Gábornak a tanácsosa, diplomata és krónikaíró, Csík fokapitánya - a nevét viselo várat 1623. április 26-án kezdte építtetni. A vár jelenlegi formáját 1714-1716 között Steinville császári tábornok vezetésével sorra kerülo újjáépítés során nyerte el, ezt a bejárati kapu fölötti kobevésett felirat is igazolja. Csík, és benne Csíkszereda hagyományosan a katolikus vallás egyik Erdélyi fellegvára. Somlyón 1630-tól kezdve ferences gimnázium, 1676-tól pedig Kájoni János nevezetes nyomdája is itt muködött.
Az 1643-as katonai összeírásban (lustrán) 44 családfo neve, összesen 108 személy szerepel, 25 különbözo családnevet jegyeztek fel. A város elso szakmai közösségei a 17. században jöttek létre, a csizmadiák céhét például 1649. november 4-én II. Rákóczi György szabadságlevele is említi. 1661 szomorú esztendo a csíki krónikákban. Mivel a csíkiak részt vettek a II. Rákóczi György által, a porta beleegyezése nélkül indított lengyelországi hadjáratban, Ali temesvári pasa török-tatár hadakkal megtámadta és feldúlta Csíkot. A támadásról az abban résztvevo híres török utazó és történetíró: Evlia Cselebi is ír, Kájoni János, a csíksomlyói ferencrendi szerzetes a következoket jegyezte fel: "A pogányság ... az egész Csíkot elrabolta."
Mint 1650-ben, 1665-ben, 1677-ben valamint 1707-ben, Csíkszeredában általános székgyulést tartottak, ahol a szék konstitúcióit és határozatait hirdették ki. Az 1707-es gyulésen határozták el, hogy Csíkszék és Háromszék közös követet küld II. Rákóczi Ferenchez, a Habsburg-ellenes szabadságharc vezetojéhez. A város fejlodését fékezte a földrajzi elszigeteltsége, a határorségi státusa, valamint a székelység örökösödési jogrendszerének következményei. 1764-ben a férfiak nagy többségét behívták a határorezredbe.
A város elso általános iskolája 1751-ben létesül. Az 1721-es összeíráson 49 háztartást jegyeztek mintegy 250 lakóval, 1758-ban a ma is álló csíkszeredai római katolikus templom építésének idején a város lélekszáma 450 -re emelkedett, Teleki József "úti jegyzéseiben" (1799) már 83 házat említ. Az 1848-as magyar szabadságharc során Bem tábornok Gál Sándort a székelyföldi csapatok foparancsnokává nevezte ki, akinek fohadiszállása a Mikó várban volt. A székely hadvezér több csíki zászlóaljat küldött Bem seregébe. 1849-ben Petofi Sándor is felkereste a várost. Feleségének, Júliának írja, hogy "Csik- Szerdának és Kézdi- Vásárhelynek gyönyöru vidéke van."
A város elso újsága 1849-ben jelent meg "Hadi Lap" címmel. 1851-ben kórház létesül. Az 1850-es összeírás Csíkszeredában már 229 házról tesz említést, 961 lakossal, ebbol 914 magyar, 15 örmény, 14 cigány, 12 német és 6 más nemzetiségu. A 19. század közepén Csíkszereda megerosödött: hozzácsatolták a közeli Martonfalvát, 1891-ben pedig Csütörtökfalvát. Mindezek ellenére Orbán Balázs a Székelyföld leírásában még ezt írja: Szereda egy oly gyarló kicsiny helység, melynél nagyobb s városias küllemmel bíró falu Csíkban akárhány van.
A városon áthaladó vasútat 1897. április 5-én adták át a forgalomnak és ez eredményezte az elso fejlettebb ipari egységek létesítését is. 1911-ben megkezdodött a villamos hálózat kiépítése. A város századunkban tovább gyarapodott, 1920-ban Zsögöddel, 1959-ben pedig Csíksomlyóval és Csíktaplocával. Növekvo közéleti szerepének megfeleloen Csíkszereda 1878-ban Csík vármegye székhelye lett. A város pecsétjét, zászlaját és címerét Benko Károly: Csík- Gyergyó- Kászon c. könyvében így írja le: "...három szál nefelejcs van egy szív alakú edény formán rézre bevésve, kimetszve, balfelol C, jobb felol S betukkel, és e körírással: Sigillum Opidi Csík Szereda ... A város zászlaja újabb keletu lehet: a két fehér sávot egy keskenyebb vörös csík választja el. A felso fehér mezoben két nefelejcs, az alsóban egy..." A valószínuleg e század 20-as éveiben kobol készült címer ma a Csíki Székely Múzeum gyüjteményében található. Az 1897. április 5-én felavatott vasút jelentos változást hozott, a városban kisebb faipari, könnyu- és gépipari egységek létesültek. A városkép is csakhamar megváltozott. 1888-ban újjáépítették a kórházat, 1898-ban elkészült a mai városháza, 1911-ben pedig a mai Márton Áron Fogimnázium, ahová az egykori, már négy évszázados csíksomlyói iskola költözött. 1910-ben Csíkszereda lakossága 3.701 fo volt, ebbol 3.591 magyar, 45 német, 44 román és 21 más nemzetiségu. 1930-ban a lélekszám már 4.807 fore növekedett, ebbol 3.796 magyar, 598 román, 253 zsidó, 71 német és 89 más nemzetiségu.
A század húszas éveitol rendszeresen megrendezik az Ezer Székely Leány találkozót. Csíkszereda átélve a második világháború történelmi viharait továbbra is a vidék központja maradt. 1960-tól kezdodoen a város gazdaságát az eroltetett iparosítás jellemezte. A fobb ipari ágazatok: faipar, könnyuipar és a gépgyártóipar. 1968-tól az újonnan létesített Hargita megye székhelyeként az eroltetett központi ipartelepítési politika eredményeként a város lakossága jelentosen módosult: az 1992 január 7-i népszámlálás adatai szerint lakosainak száma összesen 46.029. A nemzetiségi összetétel pedig: 38.204 magyar, 7.451 román, 228 cigány, 67 német és 79 más nemzetiségu. Az 1989-es eseményeket követoen a piacgazdaságra való áttérés évei következtek, melyeket kezdetben a teljes makrogazdasági instabilitás jellemzett. Az országban uralkodó trendek - háromjegyu infláció, visszaesett termelés, magas munkanélküliségi ráta, a költségvetés és a fizetési mérleg hiányának növekedése - Csíkszereda gazdaságát sem kerülte el, 1992-ben érve el a mélypontot. 1990-ben megjelent a magán szféra, amely növekvo ütemben fejlodött és mára meghatározóvá vált a város gazdasági életében. Városunkban az országos átlagot meghaladó arányban jelent meg a külföldi tõke.

LátnivalókMikó-vár

A Mikó-vár, ma a megyei múzeum muködik benne.
• A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1758-ban épült barokk stílusban.
• Görög katolikus temploma 1930-ban épült, ma ortodox templom.
• Az egykori megyeháza 1886-ban eklektikus stílusban épült.
• Az igazságügyi palota 1892-ben épült, eklektikus stílusú.
• Az ortodox templom 1929 és 1935 között neobizánci stílusban épült.
• Márton Áron Gimnáziuma 1909 és 1911 között épült szecessziós stílusban. Az egykori Római Katolikus Fogimnázium 1990-óta viseli egykori híres tanulója nevét.
• Mai modern városközpontja 1970 és 1990 között alakult ki a régi központ lebontásával.
• A városnak három borvizes strandja, a szeredai, a jégpálya negyedi és a zsögödi fürdo.
• Az új csíkszeredai I.-es római katolikus plébániatemplom, Makovecz Imre tervezte.
Zsögöd városrész:
• Római katolikus templom, amely 15. században épült gótikus stílusban a Szentháromság tiszteletére, 1707-ben barokk stílusban átalakították, tornya 1800-ban épült. Mária-szobra a csíksomlyóival egykorú, 1520 körül készült.
• Református templom 1875-ben épült.
• A Mikó-udvarház a 19. század elején épült neoklasszikus-empire stílusban.
• Nagy Imre galéria.

Csíksomlyó városrész
• A templom elotti tér bal oldalán álló Nepomuki Szent János kápolna 1767-ben épült, közelében áll az 1567. május 17-iki Tolvajos-tetoi gyozelem emlékmuve, melyet 1870 körül hoztak ide.
• A templom feletti domboldalban három kápolna is áll:
• A 15. századi Salvator-kápolna középkori részletekkel, az 1456-os nándorfehérvári diadal emlékére épülhetett. 1780-ban újjáépítették, 1878-ban bovítették. Egykor kofal övezte, ore a közeli remetelakban lakott.
• A Szenvedo Jézus kápolnája a 15.-17.században épülhetett, a búcsusok ennek a közelében várják a napfelkeltét.
• A Szent Antal kápolna 1750 és 1773 között épült Hallerkoi Haller Krisztina költségén.
• A kolostor mellett áll Csíkszék 1825 és 1841 között épített egykori székháza, ma tüdoszanatórium és kórház.
• Az egykori római katolikus fogimnázium 1727-ben épült, falai közt sok híresség tanult, ma gyermekotthon.
• A Lok-patak völgyében feltöro borvízforrás a lakosság kedvelt ásványvize.

Híres emberek

Itt született Szopos Sándor festomuvész és Venczel József falukutató. Illetve az akkor még különálló Csíkzsögödön Nagy Imre festomuvész 1893-ban, Csíksomlyón Domokos Pál Péter tanár, történész, néprajzkutató a csángók kutatója 1901-ben.

Testvérvárosai

• Gödöllo - Magyarország
• Kaposvár - Magyarország
• Gyula - Magyarország
• Óbuda-Békásmegyer (Budapest III. kerület) - Magyarország
• Cegléd - Magyarország
• Heves - Magyarország
• Makó - Magyarország
• Balti - Moldovai Köztársaság
• Zeliezovce - Zselíz - Szlovákia
• Bergovo - Beregszász - Ukrajna
• Becej - Óbecse Szerbia
• Riehen - Svájc
• Budakeszi - Magyarország
• Tiszaújváros - Magyarország